A Montmartre egy 130 méter magas domb Párizs egyik külsőbb (18.) kerületében, a belvárostól kb. 4 km-re északra. Északi ellenpontja a Montparnasse.

Igazi fénykorát a boldog békeidőkben (Belle-Époque) élte az 1880-as évektől az I. világháborúig. Írók, művészek, festők és népszerű mulatók negyede volt (a környéken élt például Dalí, Monet, Picasso és van Gogh); girbegurba utcácskáit falusias házak és kisvendéglők szegélyezték. Mára teljesen egybeolvadt a fővárossal, és beépült, de a régi legendák fénye ma is beragyogja. A párizsiak bizalmasan ma is Dombnak (Tertre) nevezik.

A legenda szerint itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest 250 körül (neve is ebből fakad: ’mártírhegy’). Részben ezért és a kommün (1871) alatt elkövetett bűnökért engesztelésül építettek a dombra egy fogadalmi templomot, a Sacré-Cœur székesegyházat (1876–1910-ig épült): 1919-ben szentelték fel, és a lépcsőiről gyönyörű kilátás nyílik a városra.